Nyeregtörés

A nyeregtörés a legtöbb esetben elkerülhető kellő odafigyeléssel, mert a kialakulásában a tulajdonos vagy a lovas nagyban hibás. A nyeregtörést könnyen felismerhetjük, ha lovaglás után végig simítjuk a nyeregtájékot. Azokon a helyeken, ahol a megizzadt bőr gyorsabban szárad meg, mint a többi területen, ott nagy a feltörés kialakulásának veszélye. Ezeken a helyeken már horzsolást is láthatunk. Ha kezdődő törés nincs kezelve, akkor az állandó nyomásnak, dörzsölésnek kitett területen szőrhiányos felületek keletkeznek. Idővel ezek megduzzadnak és nyílt sebek is megjelennek.

A kezdődő nyeregtörés elkerülésére gyakran tesznek egy vastag, párnázott nyeregalátétet a nyereg alá. Egy másik jó megoldás, ha egy vastag filctakaróból a seb fölött egy lyukat kivágunk. Ezek persze a nyeregtörés okát nem szüntetik meg, viszont átmeneti megoldást nyújtanak. Az állatorvos általában hűtő és fájdalomcsillapítást ír elő. A feltörést hagyni kell teljesen meggyógyulni, ellenkező esetben a heveny feltörés rögtön visszatér. A megelőzésnél nagyon fontos, hogy a nyereg pontosan illeszkedjen a lóra. Lovaglás előtt és után mindig ellenőrizni kell a nyereg helyzetét.

Nyeregvásárlásnál mindig nézzük meg, hogy milyen lóra is kell. Nem mindegy a nyereg célja és stílusa sem. A hosszabb túrákhoz olyan nyereg kell, amelyik a lehető legnagyobb felületen fekszik párázatával a lóra. A nyereg a rendszeres igénybevételtől eldeformálódik.

A rosszul ápolt nyeregtájék is okozhat feltörést. Fontos, hogy nyergeléskor a szőrszálak ne borzolódjanak, ezért a nyerget mindig a nyak irányából hátrafelé haladva igazítsuk a helyére. Ha bármilyen apró jel is utal a nyeregtörésre, akkor inkább halasszuk el az aznapi lovaglást vagy szőrén, lovagoljunk. Fontos még az is, hogy a lovak a munka első percei után „felengednek”, ilyenkor nem árt ha még húzunk a hevederen, így a nyereg a lovaglás alatt nem mozdul el.